Az komolyabb vállalati AI-laboratórium gyorsan ugyanarra a problémára bukkan: hol tartozik a munka, és mi hiányzik?
Ez a kérdés egyszerűnek tűnik. Nem az. Az AI-csapatok gyakran modellekkel, eszközökkel és kísérleti ötletekkel kezdődnek. A munka elfogyni látszik, mielőtt a struktúra tisztává válna. Egy képességtérkép ezt orvosolja azzal, hogy megmutatja, mit kell tennie az üzletnek, mit kell támogatnia a technológiának, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
A képességtérkép egy egyszerű nézet a vállalatról. Nem írja le minden rendszert vagy minden projektet. Azokat a munkákat írja le, amelyeket a szervezetnek képesnek kell lennie elvégezni. Ezért segít vezetőknek arról beszélni az AI-ról, anélkül, hogy beszállítói nevekre vagy egyedi kísérletekbe kerülnének.
Az első lépés az üzleti célokkal való indítás. Ha a cél a gyorsabb ügyfélszolgálat, a jobb csalásészlelés vagy a manuális erőfeszítés csökkentése a műveletekben, akkor ezek a célok határozzák meg a fontos munkát. Innentől kezdve a vállalat felsorolja azokat a magasan üzemeltetett képességeket, amelyekre szükség van ezeknek a céloknak az eléréséhez.
Például egy kiskereskedelmi cégnek lehet szüksége készletkezelésre, ügyfélszolgálatra és értékesítési feldolgozásra. Mindegyik kisebb feladatokra és szerepekre bontható. A készletet nyomon kell követni. A visszaküldéseket kezelni kell. Az értékesítéseket tisztán rögzíteni kell. A térkép nem érdekli, melyik szoftvég csinálja a munkát. Az érdekli, hogy a munka létezik, és jól kell végezni.
Ez az üzleti képességtérkép. Egyszerűen kifejezve ez annak a vázlata, amit a szervezet tud. Az EuroOp gyakran ezt tekinti a kék rétegnek, mert ez mutatja a munka alakját, mielőtt az eszközök beépülnének a képletbe.
A következő lépés a technikai képességtérkép. Ez felsorolja azokat a technikai szolgáltatásokat, amelyek támogathatják az üzletet. Ide tartozhatnak adatvezetékek, felhőszolgáltatások, analitika, modellhosting, identitásvezérlések, munkafolyamat-automatizálás és figyelés. Ez a térkép a szerszámosláda. Megmutatja, milyen technikai erővel rendelkezik már a szervezet, és mit tud újrahasznosítani.
A különbség számít. Egy üzleti képességtérkép azt mondja, hogy a cégnek ügyfélszolgálata van. Egy technikai képességtérkép azt mondja, hogy a cég rendelkezik adatanalitikával és felhőtámogatással, hogy segítsék annak kiszolgáltatását. Az egyik térkép szükségletet ír le. A másik technikai eszközöket.
Egy harmadik réteg a nyomkövethetőségi mátrix. Itt sok program válik hasznossá vagy kaotikussá. A mátrix összekapcsolja az üzleti képességeket a támogató technikai képességekkel. Ez nem egy lapos lista. Ez egy kapcsolatok hálózata.
Ez a hálózat számít, mert az AI projektek haladóknak tűnhetnek, mégis hiányozhat a valós szükséglet. Egy csapat építhet egy kifinomult modellt, amelynek nincs világos kötődése üzleti eredményhez. Amikor ez történik, a megoldás lenyűgöző, de gyenge. Ez egy drága hobbi.
Íme egy kis példa. Tegyük fel, hogy egy cég 24/7-es ügyfélszolgálatot szeretne. Az üzleti képesség a folyamatosan elérhető szolgáltatás. A technikai megfelelés a magas rendelkezésre állású infrastruktúra, értesítések és ügynök-támogató eszközök. Ezek nélkül a szolgáltatási ígéret nem valós. A térkép arra kényszeríti a szervezetet, hogy korábban lássa ezt a kapcsolatot.
Ez az is, amiért az egyeztetés olyan fontos. Az üzleti stratégia és a technikai képesség együtt kell mozogjon. Ha a stratégia változik, a térkép is változik. Ha a technikai alap változik, a térkép is változik. Egy élő térkép jobb, mint egy elavult prezentáció, mert képes nyomon követni a kereslet, kockázat és kapacitás valódi változásait.
Jelenlegi állapot és jövőbeli állapot
A vállalati AI-laboratóriumoknak részközön is szükségük van. Ez azt jelenti, hogy összehasonlítjuk a jelenlegi térképet a jövőbeli térképpel. A közöttük lévő tér a képességhiba.
Egy egészségügyi csoport megtalálhatja, hogy a távoli orvoslás gyenge vagy hiányzik. Egy bank felfedezheti, hogy a hitelkezelés még mindig papíron és lassú kézbesítéseken alapul. Ezek a hibák nem absztraktak. Bizonyítékai annak, hogy a jelenlegi struktúra nem tudja támogatni a jövőbeli célt.
Ugyanez a logika működik az AI-nál is. Egy cég, amely csalásészlelést vagy személyre szabást szeretne, többre van szüksége, mint egy modellre. Szüksége van adatminőségre, irányításra, telepítési támogatásra, figyelésre és bizalomvezérlésekre. Ha ezek gyengék, a modell nem tudja egyedül viselni az üzletet.
Itt válik használhatóvá az AI-képességtérképezés a gyakorlatban. Segít a csapatoknak meglátni, mi készen áll, mi hiányzik, és mire kell először befektetni. Segít elkerülni egy gyakori hibát is: AI-eszközök vásárlása előtt, mielőtt a vállalat megtudná, hová illenek azok.
A vállalati AI-laboratórium térképe
Egy vállalati AI-laboratórium számára a központi gondolat egyszerű. A térképnek az AI-alapú vállalatot kell középre helyezni, és körülvennie azon képességekkel, amelyek valósággá teszik.
Ezek a képességek általában az AI-stratégiát és irányítást, az adatokat és analitikát, az AI-platformot és MLOps-t, az ügynökkel kibővített munkafolyamatokat, az ügyfélélmény AI-t, a kiváló operatív teljesítményt, a biztonságot és bizalmat, valamint az innovációt és kultúrát foglalják magukban. Mindegyik más részét támogatja a rendszernek. Egyik sem áll egyedül.
Az AI-stratégia és irányítás köti össze a munkát az üzleti célokkal és politikával. Az adatok és analitika biztosítják azokat a tényeket, amelyekre a laboratórium támaszkodik. Az AI-platform és MLOps kezeli a telepítést és modellmenedzsmentet. Az ügynökkel kibővített munkafolyamatok segítik az embereket abban, hogy AI-val dolgozzanak, ne pedig mellette. A biztonság és bizalom védi az adatokat és hozzáférést. A kultúra dönti el, hogy a laboratórium kísérleti marad-e, vagy hasznossá válik-e.
Egy hasznos módja ennek a gondolkodásnak a közös eszközök. Egy adattároló egyszerre szolgálhatja ki a marketinget és a pénzügyeket. Ez egy újrahasználható képesség. Csökkenti a duplikációt, és közös alapot ad a csapatoknak. De az, hogy ez a képesség decentralizált vagy lokális, egy irányítási választás. Egy decentralizált képesség a vállalat egészében oszlik meg. Egy lokális egy adott csapaton belül marad.
Ez a megkülönböztetés számít az AI-laboratóriumokban. Néhány szolgáltatásnak közösnek kell lennie. Másoknak közel kell maradniuk ahhoz a csapathoz, amely használja őket. A térkép láthatóvá teszi ezt a választást, nem pedig véletlenszerűen hagyja.
Az érdekelt felek inputja ugyanazon a diszciplínán része. Az értékesítés, marketing, IT, műveletek és biztonság mindegyike más részt lát az igazságból. Ha a térkép csak egy csoportból származik, akkor kihagyja a valós munkát. Egy jó térkép összegyűjti ezeket a nézeteket, és egy közös képpé alakítja át.
A térképet gyakran frissíteni kell. Az AI-rendszerek gyorsan változnak. A piaci nyomás gyorsan változik. Egy éves ellenőrzés gyakori a gyorsan mozgó csoportoknál. A térkép úgy kell viselkedjen, mint egy élő dokumentum, nem pedig egy kész műalkotás, amely egy fiókban öregszik.
Ez a megközelítés egy gyakorlati felhasználása egy pénzügyi szolgáltatási csapat, amely csalásészlelést és ügyfél-személyre szabást szeretne. A térkép megmutathatja, hogy mindkét szükséglet ugyanazon az adatalapokon, irányítási vezérléseken és modellműveleteken alapul. Ez segít a vezetőknek átlátni az átfedéseket, mielőtt külön erőfeszítéseket finanszíroznának, amelyeknek egyetlen programnak kellett volna lenniük.
Az óvintézkedés egyszerű. Egy vállalati AI-laboratóriumnak struktúrára van szüksége a méretezés előtt. Egy képességtérkép adja meg ezt a struktúrát. Megmutatja, mit kell tennie az üzletnek, mit kell támogatnia a technológiának, és hol vannak a hibák. Utána az AI-munka könnyebb prioritizálni és nehezebb zavarral összekeverni.
Az EuroOp Insights ugyanezt az ötletet viszi tovább minden számában: egy alkalmazott K+F mintát, egy gyakorlati tanulságot, az EuroOp termékei mögötti folyamatból.